ZenetérZenetér GondolatGondolat KépeslapKépeslap FotólapFotólap VéletlenVéletlen KapcsolatKapcsolat

Májusi versek, évszakos versek, napi versek, május vers
Az év
5. hónapjának versei, magyar versek ismert és kevésbé ismert költők versei, gondolatai

Hónap versek: Január | Február | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December

május 01. József Attila: Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!

május 02. Hajnal Anna: Májusnak első napjain

"A kútkávára süt a nap,
a cseppek gyöngyként hullanak,
himbál a vödör láncain - -
májusnak első napjain.

Az eltört köcsögön madár
kék füvön körbe-körbe jár,
új hajtást hajt rozmaring
májusnak első napjain..."

május 03. Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!..."

május 04. Kárpáti Kamil: A játék ló

Peti elment. Csönd lett: légyfogó burka a homályban
Kifáradt foglya, alszom a csend cukrán.
S megszólal a ló.
Énekel, majd farkát föltornyozza. De Peti nincs itt.
És lassan kiütközik a sok kopás. S hogy fából való.

május 05. Radnóti Miklós: Majális

A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyet a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába meg fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg,
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

május 06. Csanádi Imre: Májusdícsérő

Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!

május 07. Berzsenyi Dániel: A Pesti Magyar Társasághoz

"...Az ész az isten, mely minket vezet,
Az ő szavára minden meghajul,
Hegyek lehullnak s olvadnak vizekké,
S örök helyéből a tenger kikél;
Ez alkot minden szépet és dicsőt,
Az egyes embert mint a milliókat
Ez áldja s égi boldogságra inti..."

május 08. József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton-
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

május 09. Batsányi János: A magyar író

"Mint az égő fáklya, mely setétben lángol,
S magát megemésztve másoknak világol."
Míg az értetlenek nagy-bátran ítélik,
S a gyáva rablelkek gúnyolhatni vélik:
Míg a bölcs örömmel szemléli, csudálja,
Mint oszlik az elmék éjjeli homálya:
Ő / noha van máris, ki szívből dicséri,
S hogy jót akart és tett, nyilván megisméri/
Saját érdemében lelvén fő jutalmát,
Népe jobb részében veti bizodalmát,
S reményli, hogy Árpád igaz maradéki
Hív fáradozásit megköszönik néki.

május 10. Kányádi Sándor: Rajz rigóval

Ákombákom
levelek a fákon.
Limb-lomb susogó,
alatta ül nagyapó..
Mellette élete párja,
néznek együtt föl a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.

május 11. Pálóczy Horváth Ádám: De mit töröm fejemet

"...Hát ezer bajomba is,
Ha még ezer volna is,
Vígan élek,
Tudok olyant, eleget,
Akivel még életet
Nem cserélek.
Félre gondok!
Hoppot mondok,
Ha sántán is,
Hopp éjfélben,
Hopp ebéden,
S vacsorán is!"

május 12. Gulyás Pál: Májusi köd

Jönnek már a fagyos szentek
ködöt fújva közelegnek.
Fuldoklik a Nap sugára,
bejön a fagy a szobámba.

A temető alig látszik,
a torony ködöt pipázik.
Jön lassan a ködön át
Pongrác, Szervác, Bonifác..."

május 13. Weöres Sándor: Fagyos szentek

Baljós tavasz! Virágtalan
fa-vázakon száraz hideg.
Bozótokban bozontosan
ólálkodó kísértetek.

Mindent bevon a dermedés
zománca. Kel félénk zene
a máz alól, a csüggedés,
virágtalanság üteme.

május 14. Rákos Sándor: Aranyeső

Borús egek alatt, fagyosszentek csípős szelében,
lombok sötétjén az aranyeső füstje fölizzik.
Mennyi ragyogás! Aszkétikusan visszafogott
színek zenéjében micsoda szólam!
Üveghomályú téli reggeleken
mosoly reflektora süt így a nők szeméből.
Ragyogj, ragyogj szép tavaszi virágom, ragyogj csak!
Ragyogj túl a kerten, a sárrá omló utak borúján!
Nagy tanulság a te elszánt ragyogásod,
kivált nekem -
régóta fény nélkül didergek!

május 15. Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
május 16. Petőfi Sándor: Mi kék az ég!

Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld föld felett, kék ég alatt
hangos pacsirta fütyörész;
dalával a Napot kicsalta,
a Nap rá gyönyörködve néz.

Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld a föld, kék az ég, tavasz van.
És én oly sült bolond vagyok,
hogy idebenn a szűk szobában
kádenciákat faragok!

május 17. Dsida Jenő: Tündérmenet

A tücsök ciregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró, csillagos éjtündérek
a szívemet hozzád viszik.

Parányi szekérre fektetik,
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel,
s lehelnek rá éjfél után.

Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
-szemükben harmat, áhitat -
csigák s iszonyú nagy füvek közt,
a sárga holdvilág alatt.

május 18. Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag

"...Öt napja, öt éje...Az orgona kezdte,
s azóta csupa fölszakadt
sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
sóvárgás, néma indulat,
s az hangot követel, éneket,
zengőt, emberit, édeset,
mintha enélkül - így fenyeget -
nyomtalan halnék szét az egekbe,
ahogy a májusi orgonaszag."

május 19. Füst Milán: Tavaszi dal, vándordal

Tavaszi szél fújja már a varga kötényét,
ki görbe utcában, kicsi boltja elé
kiült, kirakta műhelyét is és alkonyi órán
lámpafénnyel a sötétet melegíti.

Hej, szeszélyes már az idő, s a lánykáknak pajkos
szél hulláma mossa csiklándó nyakát!...

Hej, elfeledem én is búskomorságomat...
Föltettem életem egy lenge levélre
és én is elmegyek, hová a szél sodor!...

május 20. Ábrányi Emil: Magyar nyelv

Hatalmas szép nyelv,
Magyarnak nyelve!
Maradj örökké
Nagy és virágzó!
Kísérjen áldás,
Amíg világ áll!
S legyen megáldott
Az is, ki téged
Ajkára vesz majd:
Elsőt rebegve,
Végsőt sóhajtva!

május 21. Héra Zoltán: Ó kalendárium költőknek

Ikrek havában lelket válogass,
Antonius és Caesar ekkor egyszerre lehetsz,
s bár nemükhöz tartozni nincs szerencséd,
egyszerre szólhat
Miriam és Médeia veled.

május 22. Vidor Miklós: Mese

"...Sugaras felhők közt
három fecske
hasítja a tágas eget.
Magasan száll
a szabadság,
elejteni nem lehet.
"Sose voltunk mások:
három fecskék,
de miénk a teljes
végtelenség!"

május 23. Szabó Lőrinc: Rippl-Rónay

"Ülj csak le!", mordult rám, és máris új
papírt feszített deszkájára. Túl
a Róma villán, Kaposvár felett,
oly gyöngéden bolyhozta az eget,
mint a kabátom kékes hamva. "Ülj
csak le!" mondta megint "most sikerül
félóra alatt, vagy soha sehogy!"
S már fogta a krétáit. Hónyomok
integettek, sárguló, laza fény,
a barázdákból s a karók hegyén,
arrébb meg, barnán friss-zöld erezet,
vetés vonalazta a földeket.
Néztem a tájat s a Mestert /ahogy
engemet ők /: tavaszi áramok
keverték köröttünk a színeket,
s mikor az arckép kikerekedett:
"Jól ment?", dörmögte ő, s gyors ujjai
szignálták a pasztellt: Rippl-Rónay.

május 24. Sebők Éva: Tavasz Eszterke

Egy órácska óta
szól az Eszter-nóta.
Szálló sárkányorkán
hozta el az orrán.
Ihol zeng!...Ahol zeng,
nincs ott már sehol csend.
Piros pikulákat
hajtanak az ágak
Kövér bolondgomba
fölmászik a dombra.
Lába kel a bágyadt
pitypang- pagodának.
Fenn meg csodapókok,
ébredő pirókok,
ciróka-maróka,
hat rigó-fióka,
s egy fatetőn-alvó
kócos pityipalkó!

május 25. Petőfi Sándor: Orbán

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.

május 26.

Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.

népköltés

május 27. Balassi Bálint: Borivóknak való

Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákat meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak..."

május 28. Szécsi Margit: Papírkorona

"...Én még meglátom a tengert,
tajtékából merítek koronát a fejemre,
úgy lesz, úgy, bólogat a Bak-sör alátétjén
a papírkecske,
úgy lesz, úgy, bólogat a szakállas isten,
és szememet
jótékony tüzével elvakítja - ne lássak,
ne lásson a gyerek a tilalmas közelbe,
ne lásson -
övé csak a Végtelen, de az az övé. "

május 29. Juhász Gyula: Egy régi nőnek

A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A múltak májusába,
Mely csupa szerelem.

Az én holt ifjúságom
A legszebbik halott,
Az én holt ifjúságom
Vígan föltámad ott!

Az én tűnt édenkertem
Csupán neked terem.
Az én tűnt édenkertem
Az első szerelem.

május 30. Ady Endre: Hideg május

" Nem tudom én, hisz május volna most is,
Van most is asszony, fény, illat, meleg,
Elvétve tán nyit orgonavirág is,
Vannak tán most is ifjú emberek,
Józan eszét tán most elhajítja
Mámoros éjjel egy-egy szeladon: -
De mégis, mégis nem lángolunk, mint régen,
Olyan ész nélkül, olyan szabadon..."

május 31. Lesznai Anna: Elviharzott május

"...Május, be jó, hogy elmúlsz!
Gyötrelmes ünneped
Öröklétszomjazó,
Száguldó pillanat.

Most tisztább lesz a menny,
Sötétebb lesz a lomb
Lassúbb a szívverés,
Az árnyas fák alatt..."

Tavaszi versek, májusi hónap versek, napi versek, magyar versek ismert és kevésbé ismert költők versei, gondolatai