Olaszliszka közélet, óvoda, iskola, események, fotók

Az óvoda múltjának és jelenének ( társult intézmény 2007-től ) bemutatása, rendezvények, ünnepek

Olaszliszka óvodája 2008-ban 100 éves. Az alapítástól, a kezdetektől eltelt idő alatt sok minden történt, sok dolog megváltozott, többféle társadalmi rendszer, szemlélet váltotta egymást. Háborúk, kormányok jöttek - mentek de az óvoda feladata nem változott. Befogadni, segíteni, nevelni, az iskolára felkészíteni a gyerekeket. Az itt látható fotók, az óvoda mindenapjairól készültek, ízelítőt adnak az intézmény hétköznapjairól, ünnepeiről (évnyitó, karácsony, farsang, húsvét, évzáró, tavaszi, nyári, őszi, téli ünnepek).

Fotók az óvoda mókus, maci, nyuszi, süni csoportjának hétköznapjairól, ünnepeiről

fotók: Tóthné KÉ, Kerekerdő Óvoda Olaszliszka

Településünk, ahol óvodánk működik, Tokaj hegyaljai község, Sárospatak és Tokaj városokhoz hasonló közelségben. Községünk folyója a Bodrog, mely az elmúlt években nemcsak természeti szépségével, hanem nagy, rekordokat döntögető árvizeivel hívta fel magára a figyelmet.
Az írásos dokumentumok szerint már 1908-tól fontosnak tartották és szervezték a kisgyermekek intézményes nevelését az óvodában. A közelgő 100 éves évfordulót méltóképpen szeretnénk megünnepelni.

Óvodánkról napjainkban: Intézményünk fenntartója a Községi Önkormányzat. A gazdasági változások s az említett áradások egyaránt megnehezítették a fenntartó és a község lakóinak életét.
Négycsoportos óvodánkba 2003-2004-es tanévben 96 kisgyermek jár, akiknek több mint 70%-a hátrányos helyzetű családi környezetből érkezik. Helyi nevelési programunk "Tevékenységközpontú Nevelési Program" melybe beépítettük a "Hátrányos helyzetű etnikai kisebbséget felzárkóztató program"-ot is.

Fenntartónk nehéz helyzete ellenére is igyekszik a személyi, tárgyi feltételeket biztosítani, hogy a hozzánk járó kisgyermekek jól érezzék magukat, szeretetteljes családi, baráti környezetben, érzelmi boldogságban mindenki önmagához képest fejlődjön minden területen. Erről a szakmailag és emberileg nagyon jól felkészült nevelői közösség gondoskodik. 9 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő, 4 szakképzett dajka és 1 karbantartó végzi a nevelés sokszor nehéz, de csodálatos emberformáló feladatait. Munkánkat a gyerekek iránti szeretet vezényli egy híres mondás szerint:

"A szeretet csodálatos dolog.
Sohasem kell elvennünk valakitől, hogy másnak is adjunk.
Mindig jut belőle bőven mindenkinek."

Nevelőtestületünk nyitott az újra, de az évek során szerzett tapasztalatokat, eredményeket érvényesíti a nevelő munka során. Az együtt töltött évek során olyan tevékenységekkel igyekszünk maradandó élményekhez juttatni gyermekeinket, melyek nagyon fontosak a boldog gyermekkorhoz.
Óvodai és községi rendezvényeinkre szívesen készülnek, szeretnek szerepelni, szüleik elégedettek és büszkék gyermekeikre.
Hagyományos óvodai rendezvényeink: Mikulás, karácsony, farsang, március 15., anyák napja, évzáró, az iskolába menők egész napos kirándulása, valamint a dolgozók országjáró kirándulása. Az elmúlt tanévben új rendezvényeink is voltak, ahol sikeresen szerepeltek óvodásaink. Idősek napja, karácsonyi játszóház, sportpályaavatás, falunap, romanap. Az évzárón és falunapon az óvodánk gyermeknéptánc csoportja is fellépett, mely a Sárospataki Táncművészeti Iskolának egyik csoportja. Karácsonykor nagyon meghitt ünnepségen adtuk át az önkormányzat s az UNICEF pályázatán nyert ajándékokat. Egy mozgáskorlátozott kisfiúnak, aki nem járhat, egy gördeszkát ajándékoztunk, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságát.
Február 20-án jelmezbe öltözve szórakoztak, mulattak a farsang alkalmából a gyerekek. A tél búcsúztatása új formában történt. A januárban lepedőből és szalmából készült hóembert téli versek és dalok kíséretében égettük, gyermekibben "olvasztottuk" el. Március 15-én az ünnepi műsorban és a Kossuth szobor avatásán is nagy élményt szereztünk gyermekeinknek.

Hegyalja Általános Iskola Olaszliszka, korábban katolikus iskola, új iskola

Az olaszliszkai általános iskola múltjának és jelenének ( társult intézmény 2007-től ) bemutatása, rendezvények, ünnepek

Írásos bizonyítékok szólnak arról, hogy a községben már 1606-ban volt iskola és tanító, mégpedig református vallású. Az iskola fenntartása azzal magyarázható, hogy az aránylag kis létszámú városban aránytalanul sok nemes származású volt.

1721-ben az iskola kettévált, római katolikus és református részre.
1912-ben új iskolaépület épült, előbb egyszintes, majd 1925-ben kétszintes lett. 1948-ban az állam magához vette az iskolát, s a tanárok száma is egyre emelkedett.

Az iskolához sportpálya, körben futópálya és tornacsarnok is tartozik

Az iskolarendszer hatékonyságának köszönhetően nagyon gyorsan csökkent az analfabéták száma. Ezek többsége elsősorban az uradalmak cselédeiből és a helyi cigányság soraiból kerültek ki.

Napjainkban az iskolának három épülete van, az egyikben az alsó tagozatosok, a másikban a felsősök tanulnak, a harmadikban történik az étkeztetés. Az iskola folyamatosan fejlődik, s mára a környék egyik legjobban felszerelt oktatási intézménye lett.

A római katolikus egyház új iskolája 1912-ben épült, teljes befejezésére 1929-ben került sor. Azóta folyamatosan működik, sokunk első iskolás botladozásának tanúja, ismerője. Mellette, előtte vezet le az út a Bodroghoz, a komphoz, (régen hidashoz). Az iskola belső feléről, udvaráról még látszik a Bodrog, régebben nagyobb árvizeknél az udvar közepéig is feljött a víz. Az iskola 2006-ban teljes külső és belső felújításon esett át, megszépült.

Valami más: ahogy a gyerekek emlékeznek rá... történelem és magyar tantárgyakból - Kelemen Gáborné gyűjtése

A háborúzás napján Angliában pont aznap volt a teadélután (bostoni teadélután) | A parlamentáris királyságban a király dísznek volt. | Ödön vértelenül beleesett a folyóba. | Richárd megparancsolta a lovaknak, hogy menjenek át a hídon. | Kitört az orosz csapat között a kórea. | A nemzeti hadsereg toborzik. | Azon gondolkozott, hogyan állítsa meg az alvó katonákat | kitörik a háború | hidegháború= hidegben harcolnak | Atomsorompó = mindenütt atomok vannak és felrobbanhatnak | A kalandozások a tatárjárás idején történtek, mindenki szerte-széjjel ment. | Adott a kovács a gazdának új hanyatt-homlokot. | A tyúkocska kiköpte vele a kakaska nyakát | Amíg egy könyvet leírtak akkoriban, kettőt is leírtak. | Kölcseyről: 1790. aug. 8-án, szeptemberben született. | 1786-ban bal szemére megvakul. | Erkel szíve megállt dobogni | Kodáj Ferenc = Kodály Zoltán | A melléknévi igenevet időből képezzük. | Toldi a lovát feketére festette. | A baromfiudvar legfontosabb állapota a házityúk | I. Nagy Péter elfoglalta Szent Pétert.

Könyvtárvezető: Ender Attiláné

AZ OLASZLISZKAI KÖZSÉGI KÖNYVTÁR KÜLDETÉSNYILATKOZATA

1. Az Olaszliszkai Községi Könyvtár a községben és a régióban élők közkönyvtári szolgáltatóintézménye.

Mindenki számára elérhetővé tesszük azokat a könyveket, információkat és kreatív képzelet alkotásait, amelyek:

- segítik a a kultúrális és gazdasági tevékenységek hatékony végzését,
- támogatják a színvonalas oktató-nevelő munkát,
- lehetőséget teremtenek az olvasáshoz, mint az élet fontos tevékenységéhez,
- eljuttatják és tudatosítják az érdeklődésüknek megfelelő információt, és elősegítik annak használatát.

Helyi közösséget szolgálunk.

2. Kiváló minőségi szolgáltatást nyújtunk az elvárásoknak megfelelően térítésmentesen értéket kínálunk.
3. A könyvtári, az olvasói igények megállapításánál a fenntartó, az önkormányzati képviselők, a potenciális és valós olvasók igényeit és javaslatait is kikérjük.
4. Nagy figyelmet fordítunk azokra, akik iskolázottságuk szintje, faji hovatartozásuk és fogyatékosságuk miatt egyéni törődést, gondoskodást igényelnek.
5. Különféle fórumokon beszámolunk erőforrásainkról és lehetőségeinkről.
6. Az intézmény nyitvatartása a lakosság igényeihez igazodik.
7. Beteg és idős olvasóink részére igény alapján a szolgáltatásainkat házhoz visszük.
8. A könyvtár állományalakító munkájánál az olvasói igények és a pénzügyi lehetőségeink szerzeményezzük az új dokumentumokat. A dokumentumállományunk áttekinthető és érthető szakrendben használható, kölcsönözhető. helyismereti, zenei, és EU-s különgyűjtemény áll az igénybevevők részére. Az állományban való tájékozódást személyes felvilágosítással, tájékoztatással vagy a katalógusok igénybevételével segítjük.
9. A napilapok, folyóiratok szerzeményezése a használói igény és a költségvetési keretösszeg függvénye.
10. A könyvtári szolgáltatásaink népszerűsítése különféle rendezvényeket szervezünk. Az olvasói igények kielégítésének alapja a minőségi szolgáltatás.

Olaszliszka, 2004. január 16.

Oreskó Gáborné
könyvtárvezető

A könyvtár története:
1950-től van könyvtár (Népkönyvtár) a Tanácsháza épületében. Könyvtárosok: Felszeghy Erzsébet, Kovács József, Tolnai Gyula
1951. 01.10. a könyvtáralapítás napja. Letéti könyvek a Sátoraljaújhelyi Járási Könyvtártól
1959.09-től könyvtáros: Megyeri Gyuláné 150 könyv 1 szekrényben
1961: 808 kötet, 315 olvasó
1990-től: Bicsánszky Mihályné
1999-től: Oreskó Gáborné
2006-tól Ender Attiláné

1970-ben Vámosújfalu fiókkönyvtár; vezetője: Oláh Lászlóné
1977-től van a jelenlegi helyén, szabadpolcos
1982: 13164 kötet, olvasók: 447 fő
1991: a vámosi és a liszkai könyvtár szétválása
1996: 14646 kötet, olvasók: 436 fő ( a lakosság 1928 fő)

Az Olaszliszka PE. az Országos Polgárőr Szövetség tagja.

Az Olaszliszka Polgárőr Egyesület törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és balesetmegelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal alakult, mely egyesületet a tagjai önkéntes társulásukkal hoznak létre. Az Olaszliszka PE. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, és politikai pártokat nem támogathat.

Tevékenysége:

a.)   a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26.§ c) 15. alapján kiemelkedően, valamint
b.)   a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26.§ c) 10. pontja alapján, továbbá
c.)   a környezetvédelem terén a Kszt. 26.§ c) 9. pontja alapján;

közhasznú tevékenységet folytat.

Tisztelettel az Olaszliszka PE. elnöke: Fekete János

Az Olaszliszka Polgárőr egyesület negyedéves ülései mellett, idén márciusban egy nagy jelentőségű összejövetelre került sor.

Az ülésen jelen volt Szatmári Gyula OPSZ elnökhelyettes, Csóra György B.A.Z. Megyei elnök, Tirpák János Zempléni Régió vezető, Fekete Gyula Olaszliszka Polgármestere, Valamint Csoma László Sárospataki Rendőrkapitányság őrnagya, és a helyi körzeti megbízottak.

A rendezvényen elhangzottak többek közt a meghívott vendégek beszámolói és örömmel nyugtázták az egyesület sikeres működését. Majd sor került a Sárospataki Rendőrkapitányság és az Olaszliszka Polgárőr Egyesület, valamint a Magyar Posta Rt. és az Olaszliszka Polgárőr Egyesület közötti együttműködési megállapodás jóváhagyólagos aláírása is. Az egyesület szívesen fogadta Csóra György úrtól a mellényeket, amelyek a tagság egyes rendezvényeken, illetve szolgálatban, sárga mellényt a közlekedésben használ majd fel. Jelenleg az egyesület taglétszáma 24 fő, ebből 21 fő szolgálatot teljesítő, és 3 fő női tag adminisztratív feladatot lát el. A tagság nagy része elfoglalt ember, de idejük egy részét a község érdekében áldozzák, szerény anyagi lehetőséghez képest mindennapos szolgálatot teljesítenek. A község aktív embereitől kapott támogatásokból egységes formaruhát vásároltunk. Jelenleg a tagok saját autóikkal teljesítenek szolgálatot, de már adtunk be pályázatot szolgálati autóra.

Az ülésen a meghívott vezetők kívántak legalább ilyen minőségi munkát, amilyet idáig végeztünk.

Tisztelettel: Fekete János elnök. A fotót Feketéné Kasét Adrienn készítette

Olaszliszka - liszkai nevek, ismert emberek, történetek, tények, helytörténeti és névgyűjtemény

A honlap ezen része 2007.10.20-án indult. A bővítés folyamatos, de további javaslatokat várok, rövid ismertetővel, leírással

Miskolczi Csulyak István, református esperes, iskolamester, kulturális szervező, históriás énekíró, neves prédikátor és versszerző. Országosan ismert. Verseit latin és magyar nyelven írta. Külföldi utazásairól részletes naplót vezetett, melyek a későbbi útleírásokhoz mintául szolgáltak.

1802 Kossuth Lajos, államférfi, politikus, igazi ország vezető. A hagyomány szerint Olaszliszkán született, de hivatalosan Monokon jegyezték be. Olaszliszkán emlékház és helytörténeti kiállítás nyílt a tiszteletére.

1808 Pálóczy László ( Olaszliszka ) honvéd alezredes ( 1848 /49 ) ( † Sátoraljaújhely, 1887. július 11. )

1808 Friedländer Herman 40 évig a hasszidizmus országos központjává tette Olaszliszkát. A csodarabbi sírjához az izraelita temetőbe azóta is érkeznek a zarándokok a világ minden részéről, akik vágyaikat, kívánságaik a szertartás szerinti módon elhelyezik. ( † 1874 )

1831 Gonda László ( Olaszliszka ) pedagógus,református lelkész, függetlenségi országgyűlési képviselo ( † Pest, 1872. március 5.)

1932 Csiky Tibor, kreatív alkotó művész. Tér, forma, geometria, minimalizmus, fotók, szobrok, rajzok, térplasztikák jellemezték alkotó tevékenységét és hazai valamint nemzetközi kiállításait. Az 1956 leverése után sokáig, ahogy mások is, kollégiumi nevelőtanár volt. ( † Budapest, 1989. ápr. 1 )

1939 Olaszliszkai Kiss István, reklámgrafikus, szobrász, gondolkodó és életművész. Vallotta amit Michelangelo "A legnagyobb művésznek sincs oly álma, mit ne zárna bármely kockamárvány önnön feleslegébe, míg kitárván a lélek által vont kéz megtalálja". Lázadó volt és bohém... ( † 1999 )

Kovács József: nyugdíjas pedagógus, helytörténeti kutató, Cserny József: Kossuth-díjas formatervező, Horkay György: nyugdíjas pedagógus, festő, fotós Kerekes Barnabás: nyelvész, nyelvművelő, nyelvőrző, Varkoly László: képzőművész, szobrász Varga Ferenc: a Bánszerva Kft igazgatója

Őslakosok, bevándorlók, letelepedők, elszármazottak, külföldön élők, régi és ma is ismert személyek

A történelem során sok nemzet fiai és lányai érkeztek, fordultak meg vagy letelepedtek, lendítették előre Olaszliszka életét

Szlávok ( bennszülöttek ) / avarok ( nem néptörzsek, csak elszórtan ) / bolgárok ( nem néptörzsek, csak elszórtan ) / kabarok ( kutrigur hunok ) / magyarok ( 895 honfoglalás ) / németalföldi vallonok, franciák betelepítése ( Burgund vezetésével 1141-1161 között ) / tatárok ( Seibán kán vezetésével lerohanták a falut, mindenkit lemészároltak, akit értek ) / olaszok betelepítése az elpusztított lakosság helyére ( velencei tartományból Cuprin de Sarus gróf vezetésével ) / vallonok második betelepülő hulláma a Burgundia falurészre / ruténok érkeztek jobbágynak ( oroszok ).

Zsidók települnek le Liszkán, akik Galíciából érkeztek az 1500-as évek végén / nem kívánt török "vendégmunkások" többször végigpusztították és kifosztották, gyilkolászták a környéket / török "vendégmunkások" magyarországi kivonulása után cseh és lengyel zsidók települtek le a városban / az osztrák császári hadak tovább folytatták, végezték ugyanazt, amit a törökök, raboltak, fosztogattak, felgyújtottak / a cigányok szórványos betelepülése az 1700-as években kezdődött / további betelepülők érkeztek, bolgárok, csehek, görögök, lengyelek, németek, szlovákok, a jobb megélhetés reményében.

A település legnagyobb mértékű fellendülését a franciák, később olaszok, majd a zsidóság betelepülése hozta.

Az 1990-es évektől felgyorsult a cigányok betelepülése Olaszliszkára, ezzel párhuzamosan a magyar lakosság elköltözése. Amíg a korábbi betelepülések ( franciák, később olaszok, majd a zsidóság ) mindig lendületet adtak a városnak, később községnek, a fejlődésnek, addig a cigányok, romák újabb betelepülési hulláma érezhetően rossz hatással volt a község közbiztonságára, a lakók közérzetére, a település fejlődésére. Megszaprodott a kisebb - nagyobb, több elkövetős lopások és garázdaságok száma. A hangsúly a több elkövetőn van. A csoportosan elkövetett szabálysértések, lopások, rablások, egyre durvább támadások, verések mind - mind figyelmeztető jel volt, lett volna a bűnmegelőző és bűnüldöző szervek számára.

Olaszliszka korábbi nevei, ahogy az írásokban említik: Lyska, Liszka, Liszka Ulazi, Francia Liszka, Liszkamező, Liszka Olaszi

Olaszliszka, múltidéző, történelem, vallon település, kiváltságos hely, mezőváros

Áttekintés, Lyska, Liska, Ulazi, Liszka Olaszi, 1155-től, nevezetes időpontok, írásos emlékek, történelem, népesség, betelepülések

Kiváltságos hely, később mezőváros

Az eddigi ismert okmányok szerint Magyarország első kiváltságos helye Olaszi, azaz Olaszliszka. Különleges jogait már 1306 előtt is élvezte. A település a szabad királyi városok jogelődjének is tekinthető.

Olaszliszka 1416-ban Mátyás királytól városi rangot és vásártartási jogot kapott, erről tanúskodik városi címere is, amely ma is a Községháza és a Rendőrség épületének homlokzatán látható.

Tokaj - Hegyalja vallon települései

Olaszliszka ( Liszka Olaszi, Liszkamező, Lizka Olazy, Liske ) vallon eredetű település nevét 1201-ben említi oklevél, mely arról tájékoztat bennünket, hogy Imre király megerősíti a lakosság számára azokat a kiváltságokat, amelyeket a korábbi királyok adtak nekik. Ezek szerint a vallonok a XII. század második felében jelenhettek meg ezen a tájon. Kiváltságaik közül külön említi az oklevél, hogy maguk közül választhattak bírót és az ítélkezett felettük. Ha az ügy olyan jellegű volt, akkor a nádor, vagy a király személyesen döntött. Az adókat maguk használhatták fel, s öröklés terén saját nemzeti szokásaik szerint járhattak el. Továbbá mindenkor királyi oltalom alatt álltak és ezért a fő- és köznemesek semmiféle sérelmet nem követhettek el rajtuk. 1241-ben a tatár hordák betörése óriási pusztításokat okozott Magyarországon. Úgy látszik, hogy a vallon települések átvészelték a tatárjárás pusztításait, mert 1272-ben újból kérték V. Istvántól kiváltságaik megerősítését. 1285-ben pedig a vendégek IV. László elé járultak, hogy az V . István által megerősített korábbi kiváltságaikat érvényesítse, ami meg is történt. A vallon népesség számában is gyarapodott a XIII. század második felében. Erre utal az, hogy Olaszliszka és Bodrogolaszi lakói létrehozták Tállya települését, melynek első említése egy 1248-ból származó oklevélből ismert. Tállya lakói Olaszliszka és Bodrogolaszi vallon telepesek gyermekei voltak, akik a szőlőtermelésre az előző településeknél is alkalmasabb helyet keresvén hozták létre Tállyát, mint új települést, s nagy szorgalommal művelés alá fogták a hegyek déli lejtőit, cserjét-bokrot, itt-ott erdőt irtva, máshol füves térséget törve fel. Tállya, tehát ez a vallon, ófrancia nevű település másodrajzás eredményeként jött létre. A Honismereti Szövetség folyóirata XXXII. évfolyam, Kovalcsik András

Olaszliszka története, történelme, az első írásos emlékek, Lyska, Ulazi, Liszka, Olaszi

Áttekintés 1155-től, nevezetes időpontok, írásos emlékek, történelem, népesség, fotók

Legelőszőr a nevével II Géza Árpád-házi király 1155-ben kiadott írásában találkozunk, amikor is Lyska néven említi meg a települést. A község nevét, Lyska nevét a szlávok adták, jelentése mogyorófa. IV Béla király az elpusztult lakosság helyébe 1245-ben a velencei tartományból olaszokat telepített, akik a községnek a nyugati, délnyugati szélén telepedtek meg.

Kovács József nyugalmazott tanító, helytörténész, Olaszliszka

Lyska

A települést 1239-ben IV. Béla király levele Lyska néven említi. A birtokot 1243-ban adományozta a király a szepesi prépostságnak. A nagy filoxéra vész után, mikor a szőlőültetvények kipusztultak, IV. Béla király vallon szőlőműveseket telepített a községbe, akik a Burgundia nevű falurészen éltek. Mátyás király 1466-ban kiadott oklevelében Liszka Olaszinak évente háromszor szabad vásárt engedélyez, és városi rangra emeli. Szapolyai János 1530-ban a város lakosságának 12 mérföldes körzetben vámmentességet adományoz. 1606-ban a Bécsi béke következtében Olaszliszka Bocskay István fejedelemsége alá kerül. 1784-1787 között épült II. József engedélye alapján a református templom. Ma is közhit, hogy Kossuth Lajos valójában itt született. Egyik házat most is Kossuth háznak hívják. A község egyik legrégibb épülete a Traktér, Ezt a kolostort 1504-ben a terebesi pálos szerzetesek építettek. A XVIII. században postaállomást és vendégfogadót hoztak benne létre.

Az önkormányzat épülete, homlokzatán a címerrel

Liszka Ulazi ( Liszka Olaszi ) Olaszliszka

Magyar alapnépességét a középkorban betelepített vallonok, színezték. Feltételezhetően az ő emléküket őrzi Olaszliszka helységneve is. A 17. századtól a különböző népek valóságos gyűjtőhelyének számított. A magyarok mellett megtalálhatjuk ezen a vidéken a ruszin, szlovák, lengyel szőlőmunkások utódait, a sváb, a rác, a görög leszármazottakat, a zsidó kereskedők írásos dokumentumait és tárgyi emlékeit. Kultúrájuk nyomai fellelhetők a lakó- és gazdasági épületeken, a népélet szokásvilágában. Hazánkban először Olaszliszkán öntözték mesterséges csatornákból a földeket. Már a XIII. századi vallon telepesek "Liszkamezőn" így gazdálkodtak.

Egyedülállóan különleges szerkezeti kialakítású kőhíd

Olaszliszkán a 'Babaárok' felett épített kőhíd szerkezeti kialakítása hazánkban egyedülálló, nyílásának csúcsíves alakja is igen ritka. Valószínű, hogy mai alakját a XVIII. században nyerte el. Még ma is eredeti funkciójának megfelelően használják. A híd építésének története felderíthetetlen. Egy 1833. évi összéírásban már mai formájában említik.

Támpillérek és kőrózsák

A kőhíd meredek oldalesésű vízmosást hidal át, északi oldalán a hídpályát hordozó félköríves dongaboltozat záradéka kb. 2 métert is meghaladja, ezért ezt az oldalt négy támpillér is támasztja. Mellvédfala középen a legmagasabb, ahol egy-egy magas kőrózsa is díszíti. A dongaboltozatos áthidalást 5 heveder erősíti, melyek közül a két északi félköríves, az 5 déli pedig csúcsíves. Jelenleg is eredeti funkciójának megfelelően használják.

Kiváltságos hely, később mezőváros, Tokaj - Hegyalja egyik vallon települése

Olaszliszka, Római Katolikus templom harangjátéka a régi magyar himnusz dallama

Olaszliszka, templomok és történetek, Borsod - Abaúj - Zemplén megye, Magyarország

Képek és történetek az olaszliszkai római katolikus templomról

A Római Katolikus Templom a XIV. században épült gótikus stílusban, az 1770-ben történt átépítés során alakították ki a hajó mai barokk formáját. A szentély főoltára szintén barokk stílusú.

Három ország ( terület ) határán - határjelző őrtorony: Újabban feltárt, előkerült emlékek szerint, volt egy történelmi időszak, amikor az olaszliszkai római katolikus templom harangtornya, akkor még őrtornya volt a magyar királyság, az erdélyi fejedelemség és a török birodalom hármas határának találkozási pontja.
A kőrózsa szimbólum jelentése, szerepe, értelmezése: Folyamatban lévő helytörténeti és összehasonlító kutatások foglalkoznak a katolikus templom kőrózsa szimbólumának korabeli európai és olaszliszkai kapcsolatával.

A római katolikus templom története

A XIV. században épült gótikus stílusban, a XVIII. században átalakították. Körerkélyes, támpilléres tornya és sokszögzáródású szentélye középkori. Csorba Csaba említi, mint megerősített templomot.

Olaszliszka régente mezőváros, most község. Városi mivoltáról ma is tanúskodik Olaszliszka városi címere, amely a Községháza és a Rendőrség épületének homlokzatán található. Az egyház alapításának évét nem lehet tudni, de egyike a legrégibb egyházaknak. Ez onnét is kitűnik, hogy II. Endre Olaszliszkát, mint országának gyöngyét említi. IV. Béla ezen községet, mint Tokaj-Hegyalja vidékének legszebb és nektárt adó részét 1248-ban a szepesi Prépostságnak adományozta. Boráról a költő így énekel:
"Sarmata Liskanis degusta poculla cellis Suspirans: Utynam plyrima Lyska fere !"
"Liszkai pincék óbora ízét visszakívánva Szarmata sóhaja száll: újra csak azt a pohárt !"
A templom 1232-ben Nagyboldogasszony tiszteletére épült. Legősibb része a torony, amely katonai őrtoronynak épült. Az erkély magasságában kandalló van: itt tanyáztak a katonák, akik kötélhágcsón jutottak fel. Az erkély fölött a torony kezdetben sisakos volt. Az 1830-as években egy dühöngő orkán a sisakot ledöntötte a nem messze lévő Bodrogba. A torony gótikus stílusban épült.
A sisak helyére csonka tornyot építettek eklektikus stílusban, melynek tetején négy oldalról, kiemelkedő oszlopok vannak, miáltal az egész torony egy várszerű építményhez hasonlít. A toronyhoz épített templom is gótikus stílusban épült, amit bizonyít az a szép gótikus bejárat, amit a hatvanas években találtak meg a déli oldalon, befalazva. Most a templom hajója szép barokk. 1634-ben alakította át Stenczel Dániel eperjesi mester, kinek gyönyörű kőműves címere a bejárat fölött van. Tehát a templom oldalfalai a gótikus időkből valók, az újabb barokk boltozatát 1634-ben kapta. A sekrestye falába egy kőkereszt van illesztve azzal a felírással, hogy midőn a templomot az 1772. évben a tolvajok kirabolták s a templomból lopott tárgyakkal a Bodrog folyón keresztül menekülve, azt a folyó közepén elejtették. Csodálatos módon a vízből kiemelkedtek a kincsek.
A templom belsejét 1837-ben festették ki. Az első kupola a magyar szenteket ábrázolja, Szent István felajánlja a koronáját és országát Máriának. A második kupola a Szent Háromságé és a négy Evangélistáé. A harmadik: Mária mennybemenetele. Gyönyörűek. A berendezés 250 éves. Védett nemzeti kincs. / Megyeri Sándor Művelődési Ház vezető, Olaszliszka /

A Református templom rövid ismertetője

A copf stílusú református templom alapkövét 1784-ben helyezték el, az építést 1787-ben fejezték be. A templomban található egy tégla, amelyen Olaszliszka prédikátorainak a nevei szerepelnek 1525-től 1944-ig. Ötvöstárgyai koraiak, serlege 16. századi, pénzes poharai 17. századi, úrasztali tányérja 1704-ből datált.

Déli homlokzata előtti tornyát csak 28 méter magasságúra magasították 1808-ban. Ugyanebben az évben készült el a templom berendezése, a szószék, a padok és a stallum is. 10x22 méteres belső terét kazettás famennyezet fedi. Ennek - valószínűleg festett - felületét 1890-ben egységesen barnára lefestették. Az eredeti festést a faragott szószék, rusztikus megfogalmazású koronája őrzi. Ez utóbbi 1789-ben készült.

Az olaszliszkai zsidóság, a zsidó temető, magyar siratófal, zarándokút

A községben a 19. sz. elején telepedtek le az első zsidók. Nagyrészt bortermeléssel, illetve azzal való kereskedéssel foglalkoztak, ez hamar fellendítette a környék kereskedelmi életét.

1830-ban Friedmann Cvi Hirsch-et, Teitelbaum Mózes tanítványát választották rabbinak. Olyan hévvel terjesztette a hasszidizmust, hogy Teitelbaum halála után a hegyaljai közösség egyértelmüen őt tekintette utódjának. Így a kis Olaszliszka lett hamarosan a hasszidizmus egyik legfőbb központja. A rabbi aszkéta életet élt, a hitközségtől 1 forintos fizetést fogadott csak el, a hívek adományait a szegényeknek adta, saját házát, illetve a zsinagógát sosem hagyta befejezni.

Az olaszliszkai zsidóság - a zsidó temető

Ez a kis falu a 19. század végén a hazai hászidizmus nyüzsgő központja volt. Friedmann Hersele rabbi (1808-1874) hire messze földről vonzotta a híveket. A patakparti domboldalon elterülő festői temető legmagasabb pontján álló, szépen megóvott óhelben levő sírja ma is a külföldi zarándoksereg célpontja. Az Amerikában élő hívek által felújíttatott temető magas, erős kerítése és a menórát formáló rácsos kapu mögötti kocsibeálló már messziről szembetűnik. A vaskapun keresztül a patakparti domboldal legmagasabb pontjára jutunk. Alattunk a hosszan elnyúló, ódon sírkövekkel zsúfolt temető. A kapu mellett, mintha hívei felett őrködne, ott áll a rebe sírja. A szépen megóvott, hagyományos formájú óhelben három sírt találunk. Középütt Friedmann rabbi, mellette a felesége, kicsit távolabb a vejük, Friedländer Hajim rabbi nyugszik, aki a korábban említett ???reb Sájele” mestere volt.

Az igen szépen faragott sírkövek előtt, a sírt körítő fa keret tetején, a rézlemez borításon megtaláljuk a kvitlik számára készült nyílást, és körben a zarándokok mécseseinek maradványait. Nyár derekán, Áv hónap 14-én még most is sokan keresik fel a szent sírját. A temetőben mintegy 400 sírt találunk, a többszáz évestől az 1978–ban, utolsóként felállitott sírkőig. A hagyományosan egyszerű, csak jelképekkel díszített, lekopott régi kövek őrzik az egykori közösség emlékét.

Az egykori zsinagóga romjai (Kossuth Lajos utca 15.) egy elhagyott, gazos telken állnak. A nagyméretű zsinagóga valószínűleg a19. sz. második felében épült. Ma már csak a keleti főfal látható a tórafülkével és a falfestés maradványaival. Mivel a faluban nem maradt zsidó, a szomszédok széthordták a berendezést és a köveket. Jancsó Miklós filmrendező itt és a bodrogkeresztúri zsidó temetőben forgatta Jelenlét című, háromrészes folmjét.

A temető címe: Belsőkocsord utca 31. (Gondnok: Krajnyák Ödönné, 3339 Belsőkocsord utca 25. Tel.: 36-47-358-042.)

forrás: www.zsido.hu

A zsinagóga

A nagyméretü zsinagóga a 19.sz második felében épülhetett, ma már csak a mizrah fal látható. ( vajon mért pont az... ) A zártsorú építésű utcában a zsinagóga a telek belső oldalán állt. A templom mellett állt a mikve, a vágoda, a sütöde és a közösségi helységek. A zsinagóga utcai és mizrah homlokzatán is egy-egy körablak, nem sokkal az attika alatt, körben jellegzetes barokk ablakok. A zsinagógába az utca felöli oldalán lehetett bemenni, ahol a női karzat alatti előtérbe jutnánk. Innen egy ajtó (és két ablak) vezet a zsinagógai térbe. Ott kb. fél méter magasan a bima, a mizrah falon ( a Jeruzsálem felé elmondandó imákhoz, a keleti fal ), a frigyszekrényhez lépcsők vezettek fel. A női karzatot díszes, magasított mellvéd választotta el. A női karzatra valószínűleg hasonlóan a tarcali zsinagógához, kívülről lehetett feljutni. Közvetlenül a háború után, a kis előtermet még használták imateremnek, de a '60-as évek végére életveszélyessé vált az épület és hívő sem maradt. Mai állapotát a '80-as évekre 'nyerte el'.

'Magyar Siratófal' Olaszliszkán

Van Jancsó Miklósnak és Kende Jánosnak egy zártkörű, baráti, szakmai vetítéseken kívül soha be nem mutatott filmje. A címe: Jelenlét

A filmben egy félig romos, elhagyott falusi zsinagóga, és egy gyommal, fűvel, vadvirággal benőtt és gazdagon faragott, de mohos sírkövekkel teli zsidótemető képei váltják egymást. Majd a zsinagógában megjelenik két öreg, esett zsidó, dülöngélő vének; mintha egy Chagall-képről szálltak volna alá. Soha nem remélik már, hogy amint vallásuk törvénye előírja, legalább tíz, a hitet valló felnőtt férfi legyen együtt imádkozáskor. Így hát ők ketten, csak maguknak, csak a pókhálós puszta falaknak, a beszakadt tetőnek, a tetőnyíláson betekintő égnek, a messze eltávozott Jehovának recitálják el az áhítattal kibontott ősi héber könyvek imáit. A temető mögött, a párába vesző távolban néhány üzemi épület és tovafutó vonat. A film az olaszliszkai zsinagógában és temetőben készült.

Így emlékszik Jancsó Miklós az egyetlen dokumentumfilmje forgatásának körülményeire

- Harminc percnyi hosszúságú az egész film. Harminc év alatt csináltuk. Átfogta mindkettőnk életét. A Szegénylegényeknek kerestünk helyszínt. Akkorra már kitaláltuk, hogy a legfontosabb díszlet egy nagy sánc lesz, egy várszerű jelenség. Tokajtól nem messze található egy avar gyűrű, egy földsánc. Kende akkoriban segédoperatőr volt és velem jött a felvevőgéppel, hogy rögzítse, amit látott. A bodrogkeresztúri pap ajánlotta, hogy menjünk el Olaszliszkára és nézzünk meg egy pusztulásában is megrendítően szép, romos zsinagógát.

A Bodrog-menti tájat a magyar történelem sokszor jegyzi. Ahogy ironikusan szokták emlegetni: több magyar forradalmat finanszírozott már, az itt lakók és a táj gazdagsága. A magyar zsidók akik itt éltek elkötelezettjei voltak a magyar progressziónak. A másság miatt. Vagy a kitörés lehetősége miatt. Amiatt, hogy itt minden ember érzi, hogy ember. Mint a fekete, aki tudja, hogy ő épp olyan ember, mint a fehér. Nyilván a zsidó is úgy érezte, hogy legalább annyira ember, mint a Mátyás-féle vagy a János Zsigmond-féle magyarok vagy akár Werbőczy István.

Elég szomorú látvány volt a zsinagóga, és a két olaszliszkai maradék zsidó, két öregember. Mindjárt fel is vettük a faluban, Olaszliszkán és Bodrogkeresztúron a Jelenlét első részét 1965-ben. Sokáig dobozban állt a film, Aczél nem akarta, hogy bemutassák. Egyébként a címe egy el nem készült játékfilm címét örökölte. Egy orvosról szólt volna a történet, akit szintén Latinovits alakított volna. Megtudja, hogy rákos és levonul az olaszliszkai zsinagóga környékére. Elhatározza, hogy öngyilkos lesz, mégis véletlenül hal meg. A Hernádi-történetnek volt a munkacíme: Jelenlét.

Tíz évvel később visszamenni filmes trükk, ha már megcsináltuk nézzük meg, hogy most mi van. Emögött az is meghúzódott, hogy Kende is, én is jól tudtuk, hatásos időkövetés lesz, mert ezt a zsinagógát nem fogják helyreállítani. A templom nem fog megtelni hívekkel, nem fog újra felépülni mint ama jeruzsálemi a messiási hitben. A második részt 1975-ben a Még kér a nép előkészítése költségére forgattuk. Mire a végére értünk a két öreg közül az egyik meghalt, a másik Pestre költözött aggok házába. Két rabbinövendékkel tértünk vissza. Mind a kettő azóta már főrabbi, az egyik a Hegedűs Gyula utcai templomban, a másik Debrecenben, de megjárta Amerika több hitközségét is. Akár az első részben, nem csináltam egyebet, mint akkor a két öreggel, most pedig a két növendékkel, megkértem őket, hogy imádkozzanak. És kilátogattunk az olaszliszkai és bodrogkeresztúri csodarabbik sírjaihoz, azokat fényképeztük le.

Végül a harmadik részt 1986-ban úgy csináltuk, hogy ebbe már Kőbányai János is belefolyt, aki beat és marginális témák írójából átváltott zsidóba. Ezt a témát kezdte el írni és belekezdett a Múlt és jövő című zsidó folyóirat feltámasztásába. Járta az országot, zsidó emlékeket, nyomokat keresett. Így jutott el Tokajba, ahol találkozott az utolsó túlélő zsidó fiúval, akinek van ott egy kis boltja. A szintén romokban álló tokaji zsinagóga megmentésére szövetkeztek. Eljutottak Olaszliszkára is, a zsinagógából, az 'én zsinagógámból' már csak egy falat talált. Ezt ő Magyar Siratófalnak nevezte el. Fényképeket is készített és elhozta nekem. Ilyen fájó pusztulásra nem számítottam. Sukkotkor, azaz a zsidó sátoros ünnepek alkalmával tértünk vissza a "Magyar Siratófal" elé Olaszliszkára. Banovich Tamás egy sátrat épített közvetlen a fal szomszédságába. Magunkkal hoztuk Raj Tamás rabbi barátomat és az általa vezetett Talmud Tora gyerekeit is. Ott tartottuk a szertartást, azt filmeztük le. Az én kisfiam az akkor 6 éves Dávid is részt vett benne. A gyerekek "jelenléte" nyújt valami pozitív kicsengést, mert az ő nemzedékük színrelépése egybeesett a zsidó tradíciók reneszánszával Magyarországon.

Az ilyen fajta jelenlét jól mutatta azt a pozitív erjedést, amelyek már előjelezték, hogy milyen változások zajlanak le a magyar társadalomban, amely aztán 1989-ben robbant valódi változásokká.

Persze, elmentem a Siratófalhoz, Jeruzsálemben. Ott áll a Fal. A múlt. Jeruzsálemben, Olaszliszkán. A gyerekek énekelnek. A kislány belemártja a kalácsot a mézbe. A túlélésnek ennél nagyobb szimbóluma nincs a földön.

A 'zarándokút'

A II. világháború előtt az ország északi-északkeleti tájain, a Zempléni-hegység, a Bodrogköz, a Tisza mentén sokezres hászid zsidóság élt. Ezek a jellegzetes öltözetet viselő, kaftános, prémkalapos, pajeszos, nagyszakállú, erősen vallásos zsidók bor- és mezőgazdasági kereskedelemből, fuvarozásból, földművelésből, kisiparból élő egyszerű emberek voltak. A hászid élet középpontjában a rebe (cadik, csodarabbi) állt, a rebéhez ezrével zarándokoltak a hívek, hogy lelki és anyagi gondjaikra vigasztalást és tanácsot kapjanak. Elképzelésük szerint a rebe tisztaságánál fogva a leghívatottabb arra, hogy Isten előtt a szenvedő emberiség szószólója legyen. A rebék döntőbíróként is felléptek a hívők mindennapi vitáiban, gondjaikban (a cadik szó igazságost jelent). Sírjaikhoz még mai is sokan zarándokolnak, hogy kívánságaikat kis cédulákra (jiddis szóval kvitli) írva bedugják a síremlékek hézagaiba. A II. világháborúban ez a sokszínű, érdekes közösség szinte teljesen elpusztult, emléküket néhány festői falusi temető őrzi.

Zarándokhely
Friedmann Hersele (1808-1874) sírja (grave of Hershele Friedmann)
3933 Olaszliszka, Belsőkocsord utca 27.