...Mint idegen arc,
úgy bámul reám e vidék,
mintha csak intene:
nincs mit keresned többé e tájon!
Marnyica néni se mosogat már
nem sulykolja a beáztatott ruhát
a tavaszi parton:
meghalt ő is azóta, mint minden érzelmes
s mulandó szépsége e világnak,
mely nem jő vissza soha már,
akár a tündöklő ifjúság.

február 2. Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!

február 3. Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint..."

február 4. Radnóti Miklós: Február

újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.

február 5. Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa

Szülőföldem szép határa!
Meglátlak-e valahára?
Ahol állok, ahol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek..."

február 6. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya

"...A szegény Dorottya, nem lévén már foga,
Csak holmi lágyacskább csemegén nyámmoga.
Néhány kráfli álla tányérján előtte,
Mellyel görcsös gyomrát apránként töltötte.
Éris hát tündéres erejét felvevé,
S magát egy gömbölyű kis formába tevé:
S midőn a fortélyban jó módot talála,
Dorottya tányérján egy kráflivá vála.
Ah! Vigyázz kisasszony, most vigyázz ám nagyon,
Ím a tányérodon méreg s veszély vagyon..."

február 7. Héra Zoltán: Ó-kalendárium költőknek

"... A Vízöntő havában minden a képzelet,
a végletes és végtelen: a lenni képes képtelen.
Hárfás Dávid és papírtrombitás Harlekin,
dionüzoszi öröm és prométheuszi kin
ilyenkor egyformán megkeresnek.
Fogadd pompával őket.

február 8. Reviczky Gyula: Tavaszodik

Tavaszodik már az idő,
Beköszönt a napsugár.
Lelkem édes gondolatja
Fönt, a felleg-honba jár.

Nem tudom, de olyan édes
még a bánat is nekem,
Kék egével, napsugárral
A tavasz, ha megjelen...

február 9. Babits Mihály: Ősz és tavasz között

"...olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, híre sincs a télnek..."

február 10. Illyés Gyula: csöpög a hólé

Cseppre csepp, csöpög a hólé
sűrűn már az ereszen,
gyöngyfüggöny leng a ház hosszán,
hajladozik fényesen.
Minden ház egy tündérkastély,
csupa ékszer, csupa disz,
gyémántos a kazal, boglya,
még a kutya óla is.

február 11. Erdélyi József: Olvadás

Olvad a hó a hegyen,
csörög a folyóka:
nem volt ilyen jó kedvem
tavaly tavasz óta.

Zajlik a jég a Dunán,
veri a híd lábát:
aki legény, aki lány,
most éli világát.
Hej, dínom-dánom,
a szerelem álom.

Ráncos arca felderül
az öregembernek,
néz a Napra s úgy örül,
gajdol, mint a gyermek.
Hej, dínom-dánom,
a halál is álom...

február 12. Ladányi Mihály: Téli dal

A dűlőn szürke csorda: szuszog, gőzöl a köd,
szarvuk pár jegenye, meredten, mozdulatlan.
Akárha fejőszéken, egy fatuskón ülök.
Hát Istenem-uram, megint magam maradtam.

A ködöt őrizem, terelem a szelet,
este Holdat gyújtok, s még megannyi a dolgom.
De végzem szótlanul, ami rám méretett,
lépem a földeket, a folyókat akózom.

De Istenem-uram, adj már meggyfavirágot,
gombát és gólyahírt az árokpart füvébe,
adjál egy szeretőt, gyújtsál szemébe lángot,
hogy bírjam bírhatatlan kegyelmed még pár évre-

február 13. Kemény Simon: Napos februári dél a Dunaparton

Egy nagy kék nevetés az ég.
A fájdalmas, hegyes távol opálos,
Fehér és színes házakkal a város
Hideg napfényben: ez a messzeség.
Oly messze látni, oly jó messze nézni..."

február 14. Balassi Bálint: Kit egy bokrétáról szerzett

"Most adá virágom nekem bokrétáját,
Magához hasonló szerelmes virágját,
Kiben violáját kötötte, rózsáját:
Úgy tetszik, hogy értem ebbül akaratját..."

február 15. Vajda János: Gina emléke

"...Megosztozik majd ég-föld rajtad,
És szebb lesz, ifjabb a világ.
Hőbb a sugár, fénylőbb a harmat,
Illatosabb lesz a virág.

S csak sejtenek majd téged abban,
Midőn már én is hamvadok:
Míg szemed fénye szép csillagban
Síromra sírva mosolyog..."

február 16. Csokonai Vitéz Mihály: Újévi ajándék

Most szegény háztól, hol az úr magános,
Így telik. Majd tán vidorabb napunk lesz,
Lilla ifiasszony ha jövő karácsonyt érheti velem.

E szívből eredett újesztendői ajándék
Záloga szívemnek légyen örökre, Juli:
Éljetek, óh szeretett lelkek! kiket édes örömmel
Gyakran emlegetek hegyközi lakhelyemen.
Most levelem tisztel, hanem a farsangi napokban,
Amint már írám, városotokba megyek.
Mert akkor Julianna nevét, amellyet imádok,
A maga képében fogja köszöntni
Vitéz.

február 17. Ungvárnémeti Tóth László: Tisztválasztás

"...Szolgálatot tehetnék
Mindennyi hivatalban,
De mivel csak egyre érek,
Válasszatok, leánykák,
Melyik dologra szánjam
Ezek közül erőmet.
Hogy hasznomat vegyétek?

február 18. Jókai Mór: Az arany és az ember

Te úr vagy a földön, és én halott
A föld alatt: por, csöndes és szegény.
Nincs ott különbség a porok között,
Minden sötét a sírok éjjelén.
Te fölkutatsz, s földedre fölviszesz,
A mindenen ott úrrá leszek én -
Te meg helyembe fekszel, s por leszesz
A föld alatt: por, csöndes és szegény.

február 19. Sipos Gyula: Varjak télen

"...Rendetlen rend ez. Megfoghatatlan.
Szállnak a varjak.
Nincs parancsszó az ilyen csapatban,
nincs V-alakzat.

Szétszórod őket?Egybekering.
Bölcsebb törvényű ez a sereg.
Együtt repül s külön maga mind.
És túlél mindeneket.

február 20. Áprily Lajos: Nő már a nap

Ember, ne félj: nő már a nap!
A jégfogú szél nem harap.

A koldus is dúdolva jár,
ragyog rongyán a napsugár.

A gond sem él mindig, ne hidd,
ragadd meg és a hóra vidd.

A hóval szétfoszlik hamar:
elmossa egy langyos vihar.

A déli szél kürtjébe fú,
léggömbbel játszik egy fiú.

Most elszakadt a gömb-zsineg
s gömbje boldogan lebeg.

Ringatja a tavasz szele-
szállj fel, kedvem, szállj fel vele!

február 21. Pintér Lajos: Rajz egy tavaszi tűzfalon

Lányka, a tavaszt te kezdd el,
törd a jeget puszta kezeddel.
Hahózz, énekelj, ha kell:
törj utat torkod élivel.

Lásd meg a halak csillagjegyét:
halat rajzoltam ünnepi asztalodra,
kárászt, pisztrángot, kecsegét-
halat rajzoltam ünnepi asztalodra,
lásd meg a halak csillagjegyét.

Március. Dárius.
Add már a rajzomért a bért. Szórd már a fényt.

február 22. Kálnoky László: Hó

Lágy szél fúj nemsokára.
A télidő halála
szívet szorongató.
Születve és kimúlva,
fogyó időnk tanúja
a hó, a hó, a hó.

február 23. Fazekas Mihály: Esti dal

"...Oh dalolj rá csendes este
Nyugtató lehelletet,
Hogy törődött vére, teste
Újra nyerjen életet:
Szállj le rám is sátorozva
Szenderítő nyúgalom,
Közbe közbe szunnyadozva
Csendesedj le kis dalom.

február 24. Bessenyei György

"...Minden semmivé lész, látom, e világban
S elmúlok magam is, jól érzem, voltomban.
Csak az isten maga örökös igazság,
Többi mind szenvedés, árnyék, mulandóság."

február 25. Kányádi Sándor: Mátyás napi vásár

Nagy vásár volt még
keresztúri vásár,
csizmát venni mikor
odajárt a császár.

Híres volt kivált a
Mátyás-napi vásár,
arra járt el mindig
csizmáért a császár..."

február 26. József Attila: Hexameterek

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fordul, csereg, árad.
Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

február 27. Devecseri Gábor: Az egyes emberek dala együtt

Megszületünk hirtelen,
egyikünk se kérte.
Kérve kérünk, szép jelen:
meg ne büntess érte.

Kértünk, kurta pillanat,
ne vess tűzre, lángra,
szép olajfa-lomb alatt
várhassunk halálra.

Hadd teljék az életünk
-mint lehet- szeliden,
gyolcsban zengjük énekünk,
nem csalános ingben.

február 28. Csokonai Vitéz Mihály: A fársáng búcsúzó szavai

"...Élni kell a böjtbe is.
Azért aki szép párt lele,
Nem zsíros az - élhet vele.
Kukrikol a csirke is!
Élni kell a böjtbe is!

Jaj, siessünk, híveim!
Mit érzek? -mi szent szag? wer da?--
Jaj! jön, -jön a hamvas szerda!
Béhamvazza szemeim:
Jaj, siessünk, híveim!..."

február 29. Simon István: Februári szivárvány

"...Február végi szivárvány
alá szalad - nézd Laci -
a tél és tavasz határán
jegenyés úton a kocsi,

s ívét a hétszín szallagnak
ragyogtatja kerekén:
szalad a Csillag,
trap-trap-trap-

és dől a fény
és dől a fény.